Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik.Ha például ingyenes a dolgozói részvény juttatása, majd a későbbiekben a dolgozói részvények visszavásárlása valósul meg (nem vonják be azokat, vagy nem átalakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...és bevallása: T 559 – K 463-1.Törzsgárdajutalom– tartalmában mint az előző lapszámban ismertetett jubileumi jutalom.RészvényjuttatásA részvény-, az értékpapír-juttatás akkor számít egyéb munkajövedelemnek a juttatás időpontjában érvényes árfolyamon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...napidíjat, illetve a belföldi és külföldi költségtérítéseket.A belföldi kiküldetési napidíjat az Szja-tv. az egyes meghatározott juttatások közé sorolja, annak teljes összegét adófizetési kötelezettség terheli. Ezért azzal az 552. számlánál már – korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, az esetleges tőkeemelés, továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – a tőketartalékba kellett helyezni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...díjazása;– a jóléti és kulturális költségek.A KSH munkaügyi statisztika szerint – az előbbieken túlmenően – szociális juttatás még:– munkaképtelenség esetén az ünnepnapokra, a pihenőnapokra fizetett távolléti díj;– a segély, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...határának meghatározásánál indokolt figyelembe venni, hogy az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés napidíjából igazolás nélkül, költségként elszámolható összeg nincsen, így annak teljes összege egyes meghatározott juttatásként adózik.A normál külföldi kiküldetés napidíjából igazolás nélkül, költségként elszámolható összeg van, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] ...szó szerint idézzük: "Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (ami további veszteséget jelent)köteles fizetni, akkor is, ha a jövedelem nem pénzbeli juttatás.Az előbbiek alapján – egyértelmű – nagyon rossz döntés a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.A támogatás tőketartalékba helyezése valójában tőke­juttatás. Ezért a támogatónak a támogatási szerződésben rögzítenie kell azt is, hogy azt a tőkejuttatást a támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
1
2
3