13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés
Kérdés:
Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?
2. cikk / 13 Dolgozói részvény elszámolása, adózása
Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
3. cikk / 13 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó
Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
4. cikk / 13 Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)
Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
5. cikk / 13 Evából visszatérés
Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
6. cikk / 13 Katából, evából való visszatérés
Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
7. cikk / 13 Veszteség rendezése tagi kölcsönnel
Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
8. cikk / 13 Alaptőke leszállítása
Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
9. cikk / 13 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
10. cikk / 13 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
