Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerinti adókat nem vallotta be, nem fizette meg, adóhiánya van, és késedelemben is van, ezért az adóhiányon túlmenően fizessen késedelmi pótlékot és adóbírságot is. A rendezvényszervezést megrendelő ugyan a szóban forgó adókat megfizette korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor – formálisan – jogszerűen járt el, tehát az adóhatóság a terhére – a 2013, a 2014. és a 2015. I. félévi adó után – késedelmi pótlékot nem állapíthat meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene, ne kellett volna még 2013-ban az adóhatósággal felvenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Iparűzésiadó-túlfizetés visszafizetése

Kérdés: Az iparűzési adó túlfizetését a bevallást követően lehet visszaigényelni, és a helyi adóhatóság visszatéríti akkor, ha a befizetőnek nincs az önkormányzatnál nyilvántartott adótartozása. Mennyi időn belül köteles az önkormányzat ezt visszafizetni? És késedelmikamat-fizetési kötelezettsége van-e?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott bevallásra a kiutalást késedelmesen – tehát június 30-át követően – teljesíti, akkor a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.