Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék nem képezhető, a megelőző üzleti év végéig fel nem használt fejlesztési tartalék társasági adóját és késedelmi pótlékát meg kell fizetni.A kényszertörlési eljárás időszaka alatt is teljesíteni kell az egyéb adókkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli bevételkénti elszámolás feltételezhetően az átvevőnél növeli az adóalapot, és így adóhiány miatti adóbírság és késedelmi pótlék is megállapítható. A véglegesen átadott pénzeszköz rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Építési munka áfája 2008. május 1-je után

Kérdés: A társaság 2008. május 1-je után alvállalkozói szerződést kötött egy olyan céggel, amely maga is alvállalkozóként dolgozott 2007. 09. 10-től. 2007-ben áfával növetlen számláztak a fővállalkozónak. 2008-ban nem nyilatkoztak az APEH felé, hogy fordítottan kívánnak adózni. Ezért mindenki, a társaság is egyenesen adózott. A megbízótól 2009-ben levelet kaptunk, hogy a 2008-ban benyújtott számláinkat helyesbítsük, és új fordított áfás számlákat állítsunk ki. Most megküldték a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatuk másolatát. Mitévők legyünk? Visszaigényelhetjük az áfát, és azt utaljuk át nekik? A 2008. évet már lezártuk!
Részlet a válaszából: […] ...hiba utólagos korrekciója a 2008. évieredményszámlákat nem érinti, így az 2009-ben bármikor végrehajtható(legfeljebb több lesz a késedelmi pótlék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Üdülési csekk nyilatkozat nélkül

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!
Részlet a válaszából: […] ...egyébként az adót nem fizette meg.Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának akövetkezménye, akkor az adóhiányt és annak a késedelmi pótlékát amagánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie. A leírtakból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...vehetiki az adóalapjából, azaz a visszafizetett összeg nem minősül megszerzettbevételnek (de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy máshasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja elköltségként).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség elmulasztásáért az Art. 74. §-ának (6) bekezdése alapján 50 százalékos mértékű mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot fizet. Az adóbírság szankció alkalmazására nem kerülhet sor, mivel ennek az alapja az adózó terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.