Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...megoldás így csak az lehet, ha az eredménytartalékból történik a törzstőke felemelése a módosított határozat alapján, a készpénzkészletet pedig az elszámolási betétszámlára befizetik, illetve rendszeresen befizetik.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságba apportált vagyontárgy nem minősül értékpapírnak, részesedésnek, tartósan adott kölcsönnek (azaz tárgyi eszköz, készlet, követelés), akkor:– az apportált vagyontárgy nyilvántartás (könyv) szerinti értéke: T 8642 – K 11-16, 21-28, 31-36;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyjutalomként átadandó terméket be kell szerezni, vagy elő kell állítani. Beszerzés esetén az áfát is magában foglaló áron kell készletre venni. A saját termelésű készletként előállított tárgyjutalmat annak közvetlen önköltségén vásárolt termékké...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...földterület, a telek vételárát, a fizetett vagyonszerzési illetéket a számlázott, illetve a kivetett, fizetett összegben a vásárolt készletek között – épületenként – elkülönítetten kell állományba venni.Az ingatlanok (épületek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a negatív üzleti vagy cégérték értelmező rendelkezését. Elmaradt belőle a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értéke arányos csökkentésének kötelezettsége. Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés:

Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Részlet a válaszából: […] ...nem minősül értékpapírnak, részesedésnek, tartósan adott kölcsönnek (azaz immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor– a bevitt vagyontárgy nyilvántartás (könyv) szerinti értéke T 8642 – K 11-16,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...az átvállalt tartozás (kötelezettség) nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (például hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz, továbbá készletre nem vehető szolgáltatáshoz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...szemben elszámolni (T 52, 53 – K 413); 2001-ben vagy azt megelőző üzleti évben már felhasznált, értékesített vásárolt készletek miatti kötelezettség (nem kapcsolódik a vásárolt készletek nyitóállományához), s amellyel azonos összeget anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.