11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
2. cikk / 11 Eladott termék visszavétele, nyilvántartása
Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?
3. cikk / 11 Védőmaszk, gumikesztyű
Kérdés: Társaságunk védőmaszkokat és egyszer használatos gumikesztyűket vásárolt nagy tételben munkavállalóinak a veszélyhelyzetre tekintettel, a munkavégzéshez szükséges egészségvédelem miatt. Társaságunk hulladékgyűjtéssel, hulladékválogatással foglalkozik, de nemcsak fizikai, hanem irodai dolgozóknak is biztosítottuk a védőfelszerelést (pl. postai, banki ügyintézéshez). Helyes-e az a gyakorlat a számviteli, illetve adójogi elszámolás tekintetében, ha anyagköltségként könyveltük a beszerzést, az áfát levonásba helyeztük, és járulékot nem fizetünk a beszerzés után, mivel nem természetbeni juttatásként adtuk dolgozóinknak?
4. cikk / 11 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
5. cikk / 11 Munkaruházati termékek elszámolása
Kérdés: Mi tartozik a munkaruházati termékek körébe? Ezen termékeket az eszközök közé kell besorolni, vagy költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandók el? Ha az eszközök közé tartozik, akkor milyen eszköz? Ha a munkavállaló kilép, és a kihordási idő még nem telt el, mi történik a munkaruházati termékkel?
6. cikk / 11 Éles látást biztosító szemüveg ára
Kérdés: Cégünk a munkaruha-szabályzatban foglaltaknak megfelelően 30 000 forintot megtérít a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg árából. A munkavállaló a cég nevére kért számlát, ami 38 000 forintról szól. Hogyan kell könyvelni?
7. cikk / 11 Számlázott összegnél kisebb összegű kifizetés
Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?
8. cikk / 11 Egyéni vállalkozó leltárkészítési kötelezettsége
Kérdés: Egyszeres könyvvitel szerinti nyilvántartást vezető egyéni vállalkozó kötelezett-e év végi leltár készítésére, illetve ez a leltár befolyásolja-e az év végi eredményét?
9. cikk / 11 Cégembléma hímzése
Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
10. cikk / 11 Munkaruházat kötelező adása
Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
