Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszából: […] ...értékvesztés összege, mivel az Szt. 85. §.-ának (6) bekezdése szerint a részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik. "B" kft.-nek ugyanis a Tao-tv. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség meghatározásakor a kamatmentes kölcsönt is számításba kell vennie, és ha fennáll az alultőkésítés, akkor – függetlenül attól, hogy nincs kamatfelszámítás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Követeléselengedés, végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?
Részlet a válaszából: […] Követelés elengedése miatt 2010-től az adós nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az elszámolt bevétellel, illetve a követelést elengedőnek nem kell növelnie az eredményt az elszámolt ráfordítással. Ez alól kivétel:– ha kapcsolt vállalkozás tartozásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kamatkedvezmény terhei

Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...az ekövetelés révén a kifizetőt megillető kamatot.Példaként vegyük azt, hogy a munkáltató a munkavállalójának2010. január 1-jével kölcsönt nyújtott [ami nem tartozik a 72. § (4)bekezdésében felsoroltak közé] 10 millió forint összegben, éves szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az osztalékká nem váló visszafizetendő osztalékelőlegvisszamenőleg hitellé válik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját akölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig(illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem lehet!A tagi kölcsönt a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...a "B" cég által nyújtott szolgáltatásokata "B" cég nem számlázza "A" cég felé. Ilyen szolgáltatás az "A" cégnek adottpénzeszközkölcsön, a beszerzéshez, az értékesítéshez szükséges információkadása, amelyeket az "A" cég a tevékenysége érdekében igénybe vesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély kérelmérekell az átutalást teljesíteni.Ha a magánszemélyaz adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztárinyilatkozatban és nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban is rendelkezik,azonban adóalapja adójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
1
2
3