31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek
Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
2. cikk / 31 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
3. cikk / 31 Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése
Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
4. cikk / 31 Ingatlanvásárlási támogatás
Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
5. cikk / 31 Részvénytársaság részére nyújtott kölcsön
Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?
6. cikk / 31 Tagi kölcsön után járó kamat terhei
Kérdés:
Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?
7. cikk / 31 Magánszemélynek adott kölcsön kamata
Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
8. cikk / 31 Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával
Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
9. cikk / 31 Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön
Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
10. cikk / 31 Kölcsön kamatának elengedése
Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenységének végzéséhez üzleti partnerétől jelentős összegű kölcsönt kapott. A kölcsönt bevételszerző tevékenységéhez használta fel, ami gyakorlatilag forgóeszköz-finanszírozást szolgált. A kölcsönt kamatfizetési kötelezettséggel kapta, amiről évente a kölcsönt nyújtó értesítette, de a megállapodás szerint a kölcsön és kamatai a lejáratkor együtt voltak esedékesek. A kölcsönt nyújtó és az egyéni vállalkozó később megállapodtak a kölcsön és kamatainak elengedésében. Az egyéni vállalkozó bevételei között az elengedett kölcsön összegét és az elengedett kamatot kell-e szerepeltetni az elengedés évében, vagy az elengedés miatti adókötelezettség a magánszemélyek adózási szabályai szerint adózik?