18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Kezességvállalási díj elszámolása
Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.
2. cikk / 18 Iskolarendszeren kívüli képzés
Kérdés: Az adott társaság – a részben speciális feladatai ellátása érdekében – munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).
3. cikk / 18 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
4. cikk / 18 Társaság elajándékozása
Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
5. cikk / 18 Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása
Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
6. cikk / 18 Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata
Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?
7. cikk / 18 Magánszemély hitele a társaság javára
Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
8. cikk / 18 Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett
Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
9. cikk / 18 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
10. cikk / 18 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?