Költségvetési szervnél koszorú, fóliasátor

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Kollégánk édesapja elhunyt, temetésére, az intézmény terhére, koszorút vásároltunk. A személyi juttatásokra, reprezentációra vagy dologi kiadásokra könyveljük a kiadást? Az intézmény tavasszal fóliasátorban termeli meg a zöldségeket. A nagy vihar miatt a fóliát cserélni kell. Ezzel a fóliasátor értékét kell növelni, vagy elszámolható anyagköltségként? Ugyanez a kérdésem üvegház esetén. Ha kitört üveget kell cserélni, akkor véleményem szerint egyszerű karbantartásról van szó, és nem felújításról.
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt koszorú, az intézmény nevére szóló számla alapján, a K123 Egyéb külső személyi juttatások között számolható el a költségvetési kiadások között, tekintettel arra, hogy a kifizetés személyhez kapcsolódik.A vihar okozta rongálódás miatt szükségessé vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Ingatlanhoz kapcsolódó csatorna cseréje

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó csatornarendszer elhasználódott. A régit ki kellett ásni a földből, és új csöveket kellett lefektetni. Ennek a költsége az ingatlan értékét növeli, vagy mint tárgyévi költség elszámolható (karbantartásként)?
Részlet a válaszából: […] ...munkák az épület rendeltetésszerű használata érdekében kerültek elvégzésre, ezért az karbantartásnak minősül, a felmerült költségek pedig a felmerülés évének az eredményét terhelik. Ez az előírás érvényes a szennyvizet, illetve a tetőről lefolyó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Bérelt üzlethelyiség felújítása

Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzett munkák: az aljzat betonozása, a festés, a burkolás a számviteli törvény szerint nem minősül felújításnak. Így ezen munkák költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére, az 5. számlaosztály megfelelő költségszámláin elszámolni.Az Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Tetőszigetelés elszámolása

Kérdés: A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálja, így az karbantartásnak minősül, és a felmerülés időszakában számolandó el az igénybe vett szolgáltatások költségei között.A törvényi előírás szerint felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön elengedett összegét is). Az adómentességfeltétele, hogy a támogatás nem lehet több, mint a vételár vagy a teljesépítési költség 30 százaléka, de több munkáltató esetén is a folyósítás évétmegelőző négy évben ilyenként folyósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjában említett vissza nem térítendő támogatás Önök szerint építési költségnek minősül-e, ha korszerűsítésre adják, és csak a költség 30%-a adható adómentesen, vagy az egész? Kinek lesz adóköteles, ha esetleg nem felelt meg a juttatás az adómentesség feltételeinek: a magánszemélynek vagy természetbeni juttatásként a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] ...ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedőösszegben, – legfeljebb a vételár vagy az építési költség 30százalékáig terjedhet,– a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú államitámogatásokról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintigterjedő összegben,– legfeljebb a vételár vagy az építési költség 30százalékáig terjedhet,– a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú államitámogatásokról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] ...Ha mind a két épületben cseréltek kazánt, akkor az ezzel a cserével (áttéréssel) kapcsolatosan – épületenként – felmerülő összes költséget felújításként kell elszámolni, és nem kell (nem szabad) azt a kérdésben szereplő eszközökre megbontani.Az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Karbantartás, vagy beruházás?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszából: […] ...átalakításához kapcsolódik, másrészt ezen munkákat a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében végezték el, akkor a felmerült költséget mint bérelt ingatlanon végzett beruházást kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.