7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél
Kérdés:
Egyszemélyes kft.-ként működöm. 2016. évi az alapító okirat, és nem tér ki a pótbefizetés lehetőségére. (Anno az ügyvéd nem vette bele, mondván, hogy a pótbefizetés a társaság tagjai közötti jogviszonyt szabályozó rendelkezés, így egyszemélyes társaságnál értelmezhetetlen, emiatt nem is lehet előírni pótbefizetést. Ezért nem tartalmaz ilyen utalást a jogszabály által rendszeresített szerződésminta.) Valóban nem fizethetek be a kft.-be pótbefizetést, lekötött tartalékba könyvelendőt?
2. cikk / 7 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
3. cikk / 7 Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés
Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
4. cikk / 7 Jegyzett tőke csökkentése (eva)
Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
5. cikk / 7 Személyesen közreműködő tag
Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
6. cikk / 7 Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
7. cikk / 7 Kötelező könyvvizsgálat
Kérdés: A kft. 2000. évi nettó árbevétele 20 millió forint, 2001. évben 35 millió forint, 2002-ben várhatóan 80 millió forint. A 2002. évi beszámolót felül kell-e vizsgálnia könyvvizsgálónak, vagy csak 2003-ra van könyvvizsgálati kötelezettsége?