Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...a birtokbaadás napjával) a lízingelt eszköz piaci értékéről számlát állít ki, a számlában felszámítja a fizetendő áfát, és azt könyveli is (T198 – K 91-92 és T 311 – K 467). A lízingbevevő a számla alapján könyveli a beszerzést és az előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...használta a visszlízingbe bevont eszközét, akkor azt tárgyieszköz-értékesítésként kell elszámolnia (T 311 – K 961, 467), a könyv szerinti nettó érték kivezetésével (T 139 – K 131, T 861 – K 131). Amennyiben az eszközt rendeltetésszerűen még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bérbeadót maga az Szt. kötelezné a szerződésnek megfelelő számlázásra, és ezen számlák (helyesbítő számlák) alapján a már könyvelt adatok megváltoztatására.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja a részletre történő vásárlással azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az adott eszköznek az átadáskori piaci értéke, és ennek megfelelő összegben kimutatja a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként. Könyvelése két tételben: a lízingelt eszköz állománybavétele a számlázott összegben: T 161 – K 448; a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.