Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele

Kérdés:

A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?

Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetésként kell kimutatni, a társadalombiztosítási járulék összegével a kifizetendő összeget kell csökkenteni. A könyvelési tételek a következők:– Számla, nyugta alapján, a felszolgálási díj könyvelése: T 311 – K 917, 467 (célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is személyi jellegű egyéb kifizetés.Számlaösszefüggések:A kifizetett felszolgálói díj könyvelése, belső bizonylat alapján: T 559 – K 381;– a kifizetett felszolgálói díjat terhelő nyugdíjjárulék elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó bizonylatok alapján, függetlenül attól, hogy azok adó- vagy járulékterhesek-e vagy sem.Egyéb személyi jellegű kifizetések, könyvelésük az 559. számlánAz idesorolható kifizetéseket a KSH munkaügyi statisztika szerint jellemzően három csoportba lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt feltételezzük, a társaság ingatlan címszó alatt nem lakást bérel lakhatás biztosítása céljából. Így a lakás bérletére vonatkozó sajátos szabályokról nem szólunk. Feltételezzük azt is, hogy a magánszemély nem egyéni vállalkozó, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...része, 2000 E Ft a tőketartalékba kerül, 500 E Ft pedig marad tagi kölcsönként.)A gépjárműapporttal történő tőkeemelés könyvelése:Természetesen csak a gépjármű jogos tulajdonosa bocsáthatja a társaság rendelkezésére. Ez a személy lehet a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Otthoni internethasználat térítése

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11 pontja szerintadómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményesinternethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjátvállalását, a modem biztosítását). A használat adómentességnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.