Telephely bejelentése kataalanynál

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...élni. Ezen határidőt azonban az adott településen értelemszerűen nem lehet korábbról számítani, mint az adott településen az adókötelezettség keletkezése napja. Ennek az az oka, hogy semmiféle kötelezettség nem terhelhet egy adózót adott településen addig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Családi gazdaság mely településen adóköteles – ipa?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre, hogy mely településen áll fenn adókötelezettség, a Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése ad választ. Ez a település nem más, mint a Htv. szerinti székhely [Htv. 52. § 41. pont] és a Htv. szerinti telephely [Htv. 52. § 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző – a tulajdonjog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
Részlet a válaszából: […] ...– önálló adóalanynak tekintik, azzal, hogy a kezelt vagyon helyett és nevében a vagyonkezelő teljesíti az adózással összefüggő kötelezettségeket. Ez a körülmény azonban nem befolyásolja a fentieket, azaz azt, hogy az ingatlanalap – ha az jogszerűen működik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...saját elhatározásból lekötött tartaléką adózott eredmény+ a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség− a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Kiva-alanyiság megszűnése átalakulás, egyesülés miatt

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése és 22. § (3) bekezdése].Az adóalanyiság megszűnésével záródó üzleti évről még kisvállalati adóval tesz eleget adókötelezettségének, amelyet az adóalanyiság megszűnését követő ötödik hónap utolsó napjáig kell bevallania. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolókészítési kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni a kivatörvény rendelkezését, azaz a kivaalanyiság megszűnése napjával lezárul egy üzleti év, és e napot mérlegfordulónapnak tekintve kell beszámolót készteni, függetlenül attól, hogy az Szt. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...készítenie az Szt. előírásai szerint, amelyet könyvvizsgálóval ellenőriztetnie kell.A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékot a számított, az Szt. előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...a nyitó mérleget elkészítenie (amelyet azonban nem kell letétbe helyezni, közzétenni). A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékot a számított, az Szt. elő­írásainak megfelelő összegben, a saját tőkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...időszak alatt társaságiadó-bevallást nem adott.)A korábbi tulajdonosok részére ki nem fizetett evás osztalékot – név szerint – a kötelezettség között kell kimutatni. Ez az osztalék így a korábbi tulajdonosokat illeti meg.Amikor az új tulajdonosok megvették az evás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
1
2
3
4