15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
2. cikk / 15 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
3. cikk / 15 Csoportos adóalanyiság esetén a le nem vonható áfa
Kérdés: Adott egy áfacsoport, ahol van olyan csoporttag, aki olyan tevékenységet is végez, amely áfa alóli mentességet is élvez. Így a beszerzéseinél tekintettel kell lenni arra is, hogy a beszerzett eszközt áfaköteles vagy áfamentes tevékenységhez használja fel. A tételes elkülönítés nem valósítható meg, pontos arányt sem tud meghatározni, így arányosításba vonja azokat a beszerzéseket, ahol nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolódó felhasználás. Ezért az Áfa-tv. szabályai alapján számított arányszámmal vezeti át az időszak végén a levonható áfát. Kérdésünk, hogy csoportos áfaalanyiság esetén is így működik? Minden tagnak úgy kell eljárnia, hogy arányosításba veszi az adott beszerzés áfaösszegét? A képviselő pedig az áfabevallás összeállításakor a csoport minden áfás és mentes értékesítése figyelembevételével állapítja meg az arányt. Az arány megállapítása után az egyes tagokra jutó arányos áfa feladását kell lekönyvelni?
4. cikk / 15 Csoportos adóalanyiság
Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
5. cikk / 15 Csoportos adóalanyiságban részt vevők közötti elszámolás
Kérdés: Kérdésem a csoportos adóalanyiság témájához kapcsolódik. Az Áfa-tv. értelmében a csoportos áfaalanyok egymás között nem számlázhatnak, csak számviteli bizonylatot állítanak ki, és nem minősül gazdasági eseménynek. Mi a helyes könyvelési tétel egy anyagbeszerzés, illetve egy szolgáltatás vonatkozásában?
6. cikk / 15 Áfakötelezettség az önkormányzatoknál
Kérdés: Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?
7. cikk / 15 Adomány, reklám
Kérdés: Kft.-nk bruttó 400 000 Ft értékben sportmezeket vásárolt. Ezeket egy közhasznú sportegyesületnek kívánjuk adni. A mezeken a kft. logója és az általa forgalmazott/gyártott termékek neve szerepel. Kérdésem: Visszaigényelhetem-e a sportmezekről szóló számla áfáját; elszámolhatom-e ezt az összeget reklámköltségnek? Van-e teendője a sportegyesületnek, kell-e reklámszolgáltatást számláznia felénk? Vagy elég szerződni, hogy ingyen kapják a mezeket azok hordásáért, reklámozásért cserébe?
8. cikk / 15 Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása
Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
9. cikk / 15 Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)
Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?
10. cikk / 15 Bérelt személygépkocsi áfája
Kérdés: A kft. székhelye a tulajdonos lakásán van. A cég személygépkocsit bérel, havonta fizeti a bérleti díjat. A bérleti szerződés két évre szól, nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bérleti időszak lejárata után a cég vagy bárki más megveszi az autót. A bérleti díj áfáját nem vonják le, mert a székhely és a tulajdonos lakása azonos helyen található (egy korábbi állásfoglalás szerint a személygépkocsi "hazavitele" magáncélú használatnak minősül). Tudomásom szerint 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. lehetőséget ad a személygépkocsi bérlete esetén is az áfa levonására. Van-e lehetőség arra, hogy valamilyen megosztással (például a hazafelé vezető út felezésével) a magáncélú használatot a társaság kiszámlázza a tulajdonosnak, hogy az inputáfát levonhassa?
