Veszteségelhatárolás

Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...jogelőd "A" kft. negatív adóalapja az adókötelezettségekeletkezésének évében keletkezett, amelynek elhatárolásához a Tao-tv. 17.§-ának (8) bekezdése alapján nem kell adóhatósági engedélyt kérni, még akkorsem, ha az adóévben a bevételek nem érik el a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Átalakulás után adóalap-csökkentés veszteséggel

Kérdés: Egy betéti társaságnak 2004. évben 400 E Ft vesztesége keletkezett, a veszteséget elhatárolta, APEH-engedélyt nem kért. 2006. évben a társaság kft.-vé alakult. 2007. évben a kft.-nek 500 E Ft nyeresége képződött. Kérdés, hogy a 2004. évben az elhatárolt veszteséggel a kft. csökkentheti-e a 2007. adóévi adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult volt-e adóhatósági engedély nélkül elhatárolni a negatívadóalapot. Erre akkor volt jogosult, ha a 2004. adóéve az adókötelezettségekeletkezését követő legfeljebb harmadik adóév, azaz ha a betéti társaságelőtársaságként 2001-ben vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Előszerződés alapján kapott kamat

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?
Részlet a válaszából: […] ...élhetünk azzal a feltételezésselis, hogy az előszerződésben vagy az előszerződés mellékletét képezőkülönmegállapodásban az eladó kötelezettséget vállal arra, az építésre készállapotba hozott telket csak az előszerződés szerinti vevőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése szerint: azSzt. előírásaitól a megbízható és valós összkép érdekében történő eltérés nemeredményezheti az adókötelezettség változását, azaz annak az eredményregyakorolt hatásával, összegével az adózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A társaság 2000-ben alakult. 2003-ban az üzleti évet megváltoztatta. A 2002. évet, a 2003-as tört üzleti évet veszteséggel zárta. Az árbevétel minden esetben meghaladta a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Szükséges-e engedélyt kérni az adóhatóságtól a veszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. a 2004 előtt keletkezett veszteség elhatárolásáraakkor írt elő adóhatósági engedélyt, ha a vállalkozás adókötelezettségekeletkezése évét követő negyedik adóévében vagy azt követő adóéveivalamelyikében mutatott ki negatív adóalapot, és a veszteséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Adóalany-e az előtársaság?

Kérdés: Az Áfa-tv. szempontjából adóalanynak minősül-e az a gazdasági társaság (bt.), amely hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván végezni, és a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzési kérelmét? Jogosult-e az üzlet kialakításához, az árukészlet beszerzésének előzetesen felszámított áfáját visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem befolyásolja. Adóalanynak minősül tehát a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytató vállalkozás, ha az adókötelezettségét az általános szabályok szerint, a végzett tevékenységre irányadó adómértékkel teljesíti.Az előtársasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Adóalap-levezetés

Kérdés: Egy mikro- és kisvállalkozás 2003. évi adatai a következők: Megnevezés Ezer forint Adózás előtti nyereség 5000 Beruházás [Tao-tv. 7. § (1) bek. zs) pont] 4000 Előző évek elhatárolt vesztesége (2003-ban érvényesíthető) 2000 Számviteli értékcsökkenés 3000 Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás 2000 Saját tőke 3000 Jegyzett tőke 3000 Eredménytartalék 0 A vállalkozás fejlesztési tartalékot is képezni kíván. Kérdés, melyek az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek, és ennek alapján az adóalap és az adó? Hogyan kezelendő a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...negatív, akkor a veszteség a következő adóévekben levonható az adóalapból, ha a vállalkozásnál a 2003. adóév legfeljebb az adókötelezettsége keletkezésének évét követő harmadik adóév. Ha ez nem áll fenn, akkor két eset lehetséges: a negatív adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A lakóingatlanok befejezés előtti valamennyi, illetve befejezés utáni első értékesítése adóztatandó ügylet, az összes többi az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 2. pontja szerint adómentes. Az eltérő adóügyi megítélés miatt a törvény pontosan meghatározza a lakóingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...lehet annak ismerete, hogy egyrészt mit tartalmaznak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, másrészt milyen feladatai, kötelezettségei, felelőssége van a magyarországi kifizetőnek.A kérdésre adott válaszban szólunk arról, hogy a német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
2
3