Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nulla, így a magánszemély jövedelme 1650 ezerforint.A hivatkozotttörvényi előírás alapján a bevétel (az előbbiek szerinti jövedelem)adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttatószemély) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...szereplő eszközátadások aTao-tv. 4. §-ának 1. pontja szerint adománynak minősülnének, akkor a fentebbhivatkozott adóalap-növelési kötelezettség mellett az adózás előtti eredménycsökkenthető is a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására

Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás 3 százalékátmunkaadói járulékként kell megfizetni (600 Ft-ot),– így a foglalkoztatót terhelő összes adókötelezettség a 20000 Ft-os adóköteles természetbeni juttatás után: 10 800+8932+600 = 20 332 Ft.(A munkavállalót a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Étkezési utalványok elszámolása

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...korábban "eladta" ezen étkezési utalványokatmás társaságoknak, az "eladás"-t nem könyvelhette le árbevételként, a kapottellenértéket kötelezettségként kellett kimutatnia (T 384 – K 479). Ez esetben abeváltott utalványok értékével a más társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján foglalkoztató ajogi vagy természetes személy, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy abiztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettelvagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. Abiztosítottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Cégtelefon használata X.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is telefonköltségként(igénybevett szolgáltatás költségeként) kell elszámolni. Mivel kizárt amagáncélú használat, nincs szja-fizetési kötelezettség. Amennyiben nem biztosított az, hogy a cégtelefonrólmagánhívásokat ne lehessen kezdeményezni, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefonadó járulékterhe

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...növeltösszege a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem.Így a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettség mellett 29 százalékostársadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség is fennáll. Ugyanakkor ebevétel után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Életbiztosítás adókötelezettsége

Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
Részlet a válaszából: […] Ha a kifizető köti a szerződést a magánszemély javára, és abiztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt mint kedvezményezettet,akkor a biztosítási díj munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnekminősül, ami után személyi jövedelemadót, egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatása az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján. E szolgáltatás után sem szja-, sem tb-járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.A foglalkozás-egészségügyi ellátás körébe tartozónak kell tekinteni mindazon szolgáltatások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...előtti munkavégzésre alkalmas szemüveget vagy kontaktlencsét biztosít, úgy a természetbeni juttatás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.Ha az első feltételek nem teljesülnek, belép a természetbeni juttatásokra vonatkozó adófizetési kötelezettség, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
2
3
4