Külföldinek adott előleg

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...megfizetését. Ezért az előleg átutalását viszonylag rövid időn belül követi a teljesítés is. Ha felhalmozódik az "előlegnek" nevezett követelés, az csak arra utalhat, hogy valójában előlegnek nem minősíthető pénzátutalás történt, a hosszabb ideje fennmaradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikötelezettséggel szemben (T 454 – K 261). Ha emiatt a kötelezettség számlánaktartozik egyenlege lesz, azaz a szállítóval szemben követelés mutatkozik,amelyet a társaság a szállítóval szemben érvényesíteni nem tud, akkor azt elengedettkövetelésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Értékesítés szóbeli megállapodás alapján

Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
Részlet a válaszából: […] ...az "Y" kft.-től, azaz az elábé csökkentésével készletre kell venni.Mivel csak elfogadott, elismert termékértékesítéshez kapcsolódó követelést lehet a mérlegben kimutatni (peresített követelést csak akkor, ha annak pénzügyi rendezése legkésőbb a mérlegforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés szerinti teljesítéskor az árbevételt el kell számolni, a kapott (átutalt) devizával pedig a külföldi féllel szembeni követelést kell csökkenteni.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján termékexport az a termékértékesítés, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.