Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...kell az egyedi értékelés elvének érvényesülnie. Figyelemmel kell lenni a bruttó elszámolás elvének azon követelményére is, hogy a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a számviteli törvény 15. §-a (9) bekezdésében szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...az amortizációs politikát,– a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés meghatározásának módját,– a behajthatatlan követeléssé minősítés kritériumait,– a választott devizaárfolyamot,– a sajátos időbeli elhatárolásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...vezetésének a leltárba bekerült adatok alapján észlelnie kellett, hogya szállítókkal szemben nem tartozást mutat a leltár, hanem követelést. Ezesetben felelősség terheli a társaság vezetését is.A kérdés szerint a főkönyvi kivonatban van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen önköltségét, az elszámolt értékvesztés összegét, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti értéket;= követeléseknél a bekerülési (eredeti) értéket, a törlesztéseket, a követelést növelő-csökkentő egyéb összegeket, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.