Házipénztár pénzkészlete végelszámolás alatt

Kérdés: Végelszámolási zárómérleget készítek (indult 2009 elején). Eszközök nincsenek, kivéve a pénztárban lévő pénzt, ami nem nyújt fedezetet a jegyzett tőke visszafizetésére. A baj az, hogy a pénztári pénzkészlet többszöröse a maximumot jelentő 500 ezer forintos korlátnak. Mitévő legyek? A tulajdonosoknak van ötlete. Taggyűlési jegyzőkönyv alapján jegyzett tőke visszafizetési előleget fizetnek a tagoknak, amit 30 napon belül visszavételeznek, majd aznap ismét kiadnak. Lehetséges ez jogkövetkezmények nélkül? A végelszámolási zárómérlegben maradhat-e ilyen összegben követelés?
Részlet a válaszából: […] ...(még kamatbevételt is eredményezhet).A végelszámolás időszaka sem mentesül az Szt. 14. §-ának (9)bekezdésében megfogalmazott követelmény alól. Ha az nem teljesül, azaz apénztári pénzkészlet tartósan meghaladja az 500 ezer forintot, és a társaságtulajdonosai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatás folyósításátmegelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, azépítési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamintforgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészített adózott eredményből csak akkor lehetosztalékot fizetni, ha teljesül az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében előírtkövetelmény, azaz csak akkor, ha a lekötött tartalékkal, az értékelésitartalékkal csökkentett saját tőke összege az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata

Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésreadott válasz alapvetően az Szt. hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozik, apénzkezeléssel összefüggő előírásokat, követelményeket részletezi. Az egyéni vállalkozóval kapcsolatos nyilvántartási,pénzkezelési követelményeket viszont az Szja-tv.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.Nyilvánvaló, hogy az 1 millió forint egyheted része nem felel meg ennek akövetelménynek. Így a Gt. hivatkozott követelménye teljesülése érdekében akft.-nek vagy fel kell emelnie a törzstőkét, vagy le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...névre szóló részvénye) a kifizetéskor (juttatáskor) legalább két évenát folyamatosan legalább 20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő – kifizetés esetén 25 százalék volt.) Társaságnak az akülföldi személy minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Gépjárműköltség egyéni vállalkozónál

Kérdés: Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs jogosítványa, autója, azonban van a családban vagy rokoni körben olyan, aki szívesen elviszi a vállalkozót bárhová – ahová nyilván a munkája köti, és egyébként célszerűtlen lenne vonattal, busszal mennie –, elszámolhat-e személygépjármű-költséget, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...– csak a sajáttulajdonú gépjárművére számolhat el költséget, ha a gépjárművet üzleti célrahasználja, a törvény nem tartalmaz arra követelményt, hogy az egyéni vállalkozósaját maga vezesse a gépjárművet. A saját tulajdont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Hátrasorolt kötelezettség-e a tagi kölcsön?

Kérdés: Magánszemély tag által 2001-ben a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségnek minősül-e? Azonosan kezelendő-e a bt.-nél, a kft.-nél, illetve az egyszeres vagy kettős könyvvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...hátrasorolt kötelezettség szigorú tartalmi követelményeit az Szt. 42. §-ának (4) bekezdése rögzíti. Ez az előírás minden gazdálkodóra érvényes, ha az Szt. hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy bt. vagy kft., illetve egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...ha eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye az átlaggal történő értékelés mellett nem teljesülne.Az árfolyam-különbözetet amennyiben az összevontan veszteség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
2
3