Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételek között kell kimutatni. (Ez az értékesítés számviteli szabályaihoz hasonló előírás, értékesítés esetén pedig követelmény a piaci értéken történő értékesítés!)Az alapító kft.-nél a számviteli elszámolás a következő:– az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] ...tudtunk kitérni. A végelszámolói feladatok ellátására olyan szakembert kell felkérni, aki a végelszámolás cégjogi és számviteli követelményeit is jól ismeri. A kis hiba is hátrányba hozhatja az örökösöket.Itt jegyezzük meg, az új Ptk. Hetedik könyve tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
Részlet a válaszából: […] ...tőke összegében. Mivel az az időpont nem a mérlegfordulónap, bár a Gt. nem írja elő a közbenső mérleg készítését, a Gt. szerinti követelmények csak közbenső mérleg készítésével teljesíthetők!]A kérdező állítása szerint az elfogadott 2010. évi beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...emelkedett határozata alapjántörténik az egyéb bevétel elszámolása, akkor az egyéb bevételek elszámolásávalkapcsolatos általános követelmény (az, hogy a pénzügyi rendezése legkésőbb amérlegkészítés időpontjáig megtörtént) nem teljesülhet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...90 százalék.Ha a haszonélvezeti szerződésben nem tudják megfelelően szabályozni, értelmezni a tulajdonjog, illetve a haszonélvezeti jog követelményeit, akkor – konkrét jogszabályi előírás hiányában – valóban beindul az ördögi kör, a tulajdonos nem szavaz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.