Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz pontosítani kell, és ki kell egészíteni a kérdésben leírtakat. Úgy tűnik, hogy a 2019. üzleti évet érintő árbevételt csak 2020. december végén számlázták. Mikor volt a teljesítés? A 2020-ban kiszámlázott tételt a vevő elismerte? Akkor nem egyéb vevő, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben.Az előbbiek szerinti levezetésből látható, hogy a kérdés szerinti esetben a közvetített szolgáltatás nem értelmezhető, bár a beruházás a készletek között kerül kimutatásra.A helyi adókról szóló 1990. évi C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiek szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt összeg, továbbá a Htv. 52. §-ának 32. pontja alapján annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] 2001. január 1-jével lépett hatályba az új Szt., és egyidejűleg hatályát vesztette a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: régi Szt.). A számvitelről szóló régi Szt. és az új Szt. előírásait összevetve megállapíthatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.