Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz idézzük az Szt. 35. §-a (6) bekezdését. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni – nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben – a működéshez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) értelmében reklámadó-kötelezettség terheli a reklámok Rtv. 2. §-ában rögzített platformokon történő közzétételét. Az Rtv. 1. § 7. pontja szerint reklámnak minősül:– egyrészt a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Ezen előírás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] ...fióktelep külföldön történő létesítésének jogi feltételeit az adott ország jogszabályai rögzítik. A fióktelepet alapító székhelye szerinti ország és az alapított telephely szerinti ország között – a kettős adóztatás elkerülésére és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Reklámadó (nyomtatott anyag)

Kérdés: Két belföldi, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság – A és B – kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az A társaság belföldre, míg a B társaság 85-90%-ban külföldre értékesít. A és B társaság belföldön készített reklámanyagokat (pl. katalógus, reklámtáska), amelyeket az értékesítésekhez csatolva használnak fel, belerakva azokat a megrendelőknek összekészített csomagokba. Mindkét társaság a reklámadó alanya. Az adóalapot hogyan határozom meg, megrendelői pozíció vonatkozik-e rájuk, és melyik értékhatár a mérvadó? A reklám közzétevőjétől átvállaló nyilatkozattal nem rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy a reklámanyagok A és B társaság tevékenységét, termékeit népszerűsítik, vagy az ügyfelek tevékenységét.Ha A és B saját tevékenységét, termékét stb. szolgálja a nyomtatott anyag, akkor az saját reklámnak minősül, és az adó alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...ésmás személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kelltekinteni.Kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn továbbád) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint akülföldi vállalkozó telephelyei között, továbbá a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...megkapott ellenérték a vevőnek visszajár, azt a társaságnak a vevőrészére vissza kell fizetnie. Ha viszont valós volt a teljesítés a külföldivevő szerint is, akkor nyilvánvalóan a helyesbítő számlát nem fogadja be,visszaküldi. Ha a külföldi vevő nem fogadja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...felüli értékcsökkenést vagy azokvisszaírását, a kötelezettségeknél céltartalék képzését vagy felhasználásátszámoljon el, de külföldi pénzértékre szóló eszközeit és kötelezettségeit isértékelheti a számviteli törvény 60. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál nem fontos az, hogy az előzőtulajdonos mikor és milyen formában emelte meg a törzstőkét. A válaszhozviszont ismerni kellene, hogy a két magánszemély mennyiért vette meg azüzletrészeket, továbbá a tőkeleszállítás időpontjában mennyi volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
1
2