Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak és ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el. A csökkentéssel abban az adóévben lehetett élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak szerint üzletrész átruházásánakadókötelezettségét kell megítélni. Az ügylet "külföldi elemet" is tartalmaz,mivel a társaság üzletrészt értékesítő egyik tulajdonosa orosz állampolgár,akinek Ausztriában van állandó lakóhelye, így alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatható;– az Szja-tv. szerint csak a Magyar Köztársaság területén -beleértve a vámszabad területet is – szerzett jövedelme után (külföldiilletőség esetén), vagy az összes jövedelme (magyarországi illetőség esetén)adóköteles;– az adózás rendjéről szóló 2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő – kifizetés esetén 25 százalék volt.) Társaságnak az akülföldi személy minősül, amely az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozójogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] ...bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem kell adót levonni,ehhez azonban a kifizetőnek rendelkeznie kell a külföldi illetőségigazolásával. Természetesen járulékkötelezettség sincs ilyen kifizetés után.Az egyezmény szerint osztalék (10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...majd az elengedett követelést az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.A Tao-tv. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a külföldi szervezet [Tao-tv. 2. § (3) bekezdésének b) pontja] részére fizetett kamat [kivéve a Tao-tv. 15. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...rövid kérdésre a megszokottnál sokkal részletesebben válaszolunk. Tesszük ezt azért, mert ma már Magyarországon mások is foglalkoztatnak külföldieket, és számukra is fontos lehet annak ismerete, hogy egyrészt mit tartalmaznak a kettős adóztatás elkerüléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék. Ennek fizetésére akkor köthető megállapodás, ha a magánszemély valamely külföldi állam diplomáciai képviselője, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, a képviselet alkalmazottja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.