Devizás tagi hitel értékelése

Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. Így kell eljárni nemcsak 2020-ban, de 2021-ben és 2022-ben is a mérlegfordulónapon.A járó és nem esedékes kamatot, ha forintban fizetik százalékosan, akkor a mérlegfordulónapi – a társaság által választott – devizaárfolyammal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételkénti elszámolással kell megszüntetni.Jövőbeni követelés is lehet, például a folyószámlán lévő pénzeszközök kamata a pénzeszközök tulajdonosok részére történő kiadásáig, amikor a várhatóan járó kamatot a hitelintézettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Mikrogazdálkodónál később fizetett kölcsönkamat

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság kölcsönt nyújt egy külföldi társaság részére, határozatlan ideig. A kölcsönszerződés alapján járó kamatot minden évben könyvelnie kell a társaságnak kamatbevételként az időbeli elhatárolásokkal szemben, vagy csak akkor kell bevételként kimutatni, ha a kamatot a kölcsönbe vevő megfizette?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása, hogy a kölcsönt nyújtó mennyi időre, milyen összegben nyújtja a kölcsönt és milyen indokkal, másrészt meghatározni a kamat mértékét, a kamatfizetés időpontjait, továbbá a kölcsön visszafizetésének, törlesztésének időpontjait, összegeit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön

Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...be, mert a mérlegfordulónaphoz képest – a megállapodásból következően – a mérleg fordulónapját követő üzleti év végéig kamataival együtt vissza kell fizetni, ha a kölcsönt nyújtó így rendelkezik. Ha a kölcsön visszafizetésének legkorábbi időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Időbeli elhatárolás átértékelése

Kérdés: Devizában felmerült időbeli elhatárolást igénylő tételeket át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...de még a követelések, illetve akötelezettségek között nem mutathatók ki. Ilyen például a váltókövetelésbenlévő járó kamat, vagy a devizában adott kölcsön járó, de még nem esedékeskamata, vagy a devizahitel fizetendő, de még nem esedékes kamata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...összegében aktív időbelielhatárolással sem egyéb bevételt kimutatni. [Aktív időbeli elhatároláskéntcsak az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket lehet (illetve kell)elhatárolni, amelyek csupán a mérleg fordulónapja után esedékesek, de amérleggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...van. Mindezek előrebocsátásával az egyes kérdésekre a válasz a következőkben foglalható össze:a) Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után az Szja-tv. előírása alapján terhelheti adókötelezettség. A hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásakor csak a támogatással arányos költségnek megfelelő összeggel csökkenthető az időbelileg elhatárolt halasztott bevétel.)A kamattámogatás címén – a tárgyi eszközök üzembe helyezéséig terjedő időre – kapott összeget nem lehet fejlesztési célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.