37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére
Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
2. cikk / 37 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
3. cikk / 37 Devizás tagi hitel értékelése
Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
4. cikk / 37 Befektetési jegyek év végi értékelése
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?
5. cikk / 37 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
6. cikk / 37 Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
7. cikk / 37 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
8. cikk / 37 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
9. cikk / 37 Devizás tételek időbeli elhatárolása
Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
10. cikk / 37 Banki kölcsön lebonyolításának egyszeri díja
Kérdés: Ügyfelünk hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel, változó kamatozásra. A kölcsön a működés finanszírozására szolgál. A kamat mértéke 3 havi Euribor irányadó kamatláb + 3% margin. Az alapkamat emelkedése elleni védekezésként a társaság kamatcapügyletet köt a bankkal, ahol a capkamatláb (strike) 2,5%. Az ügylet lényege: előre fizetett díj ellenében a bank vállalja, hogy az elkövetkező 5 évben a kamat megállapítása akként fog történni, hogy amennyiben az Euribor 0% fölé emelkedik, akkor ez hozzáadódik a marginhoz, de maximum 2,5%-os összegben veendő figyelembe. Így az elkövetkező öt évben a társaság maximum 5,5% kamatot fog fizetni akkor is, ha az Euribor 2,5% fölé emelkedne. A capügylet 2016. 09. 01-jén indul, lejárata 2021. 08. 31. Az ügylet lebonyolításáért a bank 10 000 euró összegű egyszeri díjat számít fel, amely díjat a társaság 2016. 09. 01-jén meg is fizette. Hogyan kell az egyszeri díjat a társaság könyveiben kimutatni? Időarányosan elhatárolható? Az elszámolás módjában van-e a társaságnak választási lehetősége?
