Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...alapkamatnak megfelelő összegű kamatot fizetett. Itt azonban meg kell állni! Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis kamatkedvezményből származó jövedelemhez jutott a munkavállaló, mivel az érvényesített kamat kevesebb, mint a mindenkori jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Lecserélt beruházási hitel

Kérdés: Egy kft. a meglévő eurós beruházási hitelét lecseréli az MNB által meghirdetett kedvezményes kamatozású forinthitelre. Ezt is beruházási hitelként kell nyilvántartanunk? Befolyásolja-e az ügylet megítélését, hogy változik a hitelt nyújtó bank?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy a kedvezményes kamatozású forinthitelt is a bankkal kötött kölcsönszerződés támasztja alá. Ezen kölcsönszerződésben kell rögzíteni azt is, hogy a bank beruházást finanszírozó hitelként folyósítja azt a forinthitelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások adóalapként meghatározott értékeután, (kivéve a reprezentációnak és üzleti ajándéknak minősülő juttatást);-a kamatkedvezményből származó jövedelem után;-az egyösszegű járadékmegváltások után;-a kis összegű kifizetések után, ha azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...az árfolyamnyereséget, vagy elszenvedi az árfolyamveszteséget, mivel ekkor – hogy ne álljon elő kétszeres adózás vagy nem szándékolt kedvezmény – a korábbi adózás előtti eredménymódosítással ellenkező irányú módosítást kell tenni. A korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Munkáltatói kölcsön feltételei

Kérdés: Nem kedvezményezett munkáltatói kölcsön 2004-től milyen feltételekkel adható a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységére tekintettel (vagy a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben) megszerzett kamatkedvezmény esetében az adókötelezettség jogcíme a 2004. évtől változik, nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(értsd: Magyarországon) végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban (azaz Németországban) adóztatható, haa) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, ésb) a térítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.