5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Havi záráshoz kapcsolódó kérdések
Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
2. cikk / 5 Társasházépítés részszámlái
Kérdés: Építőipari vállalkozás új társasházat épít. A vevőkkel való megállapodás alapján részszámlákat állít ki az elvégzett munkákról. A lakások átadására csak 2020-ban kerül sor. Az anyagbeszerzés számláit készletre vettük, a vevők felé kiállított részszámlákat bevételként könyveltük. A bevétellel szemben a 2. számlaosztályból átvezethetők az anyagszámlák, csökkenthető-e az eredmény, annak ellenére, hogy az átadás csak 2020-ban lesz?
3. cikk / 5 Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor
Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
4. cikk / 5 Adóhiány következményei
Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
5. cikk / 5 Garanciális munkák külső céggel történő elvégeztetése
Kérdés: Az építőipari vállalkozás alvállalkozóként végzett munkájának számlázott értékéből a megrendelő 5 százalékot visszatartott egy évre. Az egy év lejártakor a megrendelő és a kivitelező felmérte a hibákat. A kivitelező hozzájárult, hogy a megrendelő a hiánypótlásokat külső céggel végeztesse el a visszatartás terhére. Így a kivitelező a visszatartott 5 százalékot sohasem fogja megkapni, sőt az is előfordulhat, hogy elég sem lesz a visszatartott összeg. A megrendelő jegyzőkönyvet és elszámolást készített azzal, hogy a visszatartásnak megfelelő követelést írjuk le. Milyen bizonylat alapján és milyen főkönyvi számlára könyveljük a követelés megszüntetését?