Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...értékesíteni kell (egyáltalán értékesíthető-e, pénzzé tehető-e), vagy azt a tulajdonos befektetése ellenértékeként, sajátjaként kívánja hasznosítani.Ez utóbbi esetben számolni kell azzal is, hogy az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Egyszerűsített végelszámolás – a céget nem törölték

Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kb. 2 évvel ezelőtt elvégzett egyszerűsített végelszámolás sikertelen volt, mert a céget a cégbíróság a cégjegyzékből nem törölte. (A cég törlését évtizedek óta a végelszámolásra kerülő cég végelszámolójának kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] A Cégtörvény (a 2006. évi V. törvény) 30. §-a (4) bekezdésének módosítása 2019. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy tőkeemelés esetében – a többi cégadat változásához hasonlóan – a cég meghatározza a változás időpontját, amely azonban nem lehet korábbi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszából: […] ...E Ft pozitív egyenlege lesz, ami majd a 2017. évi negatív adózott eredmény könyvelésekor fog megszűnni.A cég a törzstőkét 3000 E Ft-ra kívánja lecsökkenteni, természetesen csak taggyűlési határozat alapján. A veszteségrendezés miatti törzstőke-leszállítás (45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó vagyonleltárakat, a jogutód (a bt.) létesítő okiratának tervezetét,– a jogutódban (a bt.-ben) tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás tervezetét, az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok vagyoni hozzájárulását,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...személyéről,– megbízza az ügyvezetést az egyéb okiratok elkészítésével.Az alapítók írásban nyilatkozhatnak arról, ha nem kívánnak a jogutód alapítvány alapítójává válni. Az alapítvány alapítója a jogutód alapítvány alapítói jogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] ...előtt a cégbíróságnak az állami adóhatóságot meg kell keresnie, hogy a cégnek van-e adótartozása, van-e folyamatban adóellenőrzés, kíván-e a jövőben ilyent lefolytatni stb.)Legfontosabb feladat 2014-től megnézni a Cégközlönyöket, hogy azokban szerepel-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
Részlet a válaszából: […] ...De ellentétes lenne az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakkal is, mivel a végzett munkáért jutó díjat (a munkabért) kívánnák a kedvezőbb adózású osztalékként a tagok részére juttatni.Az ügyvédi iroda az Szt. hatálya alá is tartozik. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Végelszámolás zárómérlegének közzététele

Kérdés: A tevékenységet lezáró beszámolót közzé kell-e tenni a céginformációs szolgálat útján, vagy elegendő csupán a végelszámolás lezártával a záró beszámolót közzétenni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évről meg kell tenni. Nem lehet a tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás befejezésekor készült záró beszámolóval kiváltani, mert a végelszámolás szabályszerű lefolytatása igényli és szükségessé teszi, hogy a hitelezők a végelszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...oka az, hogy a Gt. szerint abt. jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be: a bt. kültagjaelhalálozott, és a kültag kiválásától (elhalálozásától) számított hat hónaposjogvesztő határidő eltelt, nem sikerült új kültagot beléptetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
1
2