Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] ...az iroda bérletidíja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon,rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilagnem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokatfigyelembe venni az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használjaés üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. A lakás általában nem minősül kizárólag üzemi célt szolgálótárgyi eszköznek, így azzal összefüggésben kisvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.