36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése
Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
2. cikk / 36 Piaci értékre alapozott értékhelyesbítés megszüntetése
Kérdés:
A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?
3. cikk / 36 Nagyvállalati státusz megszűnése
Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
4. cikk / 36 Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái
Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
5. cikk / 36 Kapcsolt vállalkozás magánszemély tulajdonosok esetében
Kérdés: Az alábbi tulajdonosi szerkezetű "X" és "Y" Kft. a számviteli törvény értelmében kapcsolt vállakozásnak minősül-e? "X" Kft. tulajdonosai: "A" magánszemély: 51%, "B" magánszemély: 31%, "C" és "D" magánszemélyek 9-9%. "Y" Kft. tulajdonosai: "A" magánszemély: 45,82%, "B" magánszemély: 27,84%, "C" és "D" magánszemélyek 8,08-8,08%, valamint "X" Kft. 10,18%. A, B, C, D magánszemélyek egyenes ági rokonok, férj-feleség-gyerekek.
6. cikk / 36 Tartós részesedés a mérlegben
Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?
7. cikk / 36 Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél
Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
8. cikk / 36 Első konszolidált beszámoló bázisadata
Kérdés: A konszolidált beszámolórészt képező konszolidált mérlegben és konszolidált eredménykimutatásban fel kell-e tüntetni az azonos bázisidőszak (2019) konszolidált adatait is? Ez gyakorlatilag azzal járna, hogy nemcsak a 2020-as évet, hanem a 2019-es évet is konszolidálni kellene, ami jelentős többletmunka a cégcsoport számára, ráadásul a leányvállalatok nem is alakították még ki 2019-ben a konszolidálást lehetővé tevő információs, értékelési rendszerüket, nem volt konszolidált számviteli politika stb. Mi a véleményük? A számviteli törvényben nem találtunk megoldást.
9. cikk / 36 Kapcsolt vállalkozás konszolidálása
Kérdés: "A" Zrt. (anyavállalat) 80%-os részvénytulajdonosa a "B" Zrt.-nek (leányvállalat). A "B" Zrt.-nek 50% üzletrésztulajdona van a "C" Kft.-ben. Az "A" Zrt. leányvállalatnak minősíti mindkettőt, és bevonja őket a konszolidációba. A "B" és "C" között van folyamatos üzleti kapcsolat, "A" és "C" között nincs. A "C" Kft. üzletrészeinek 50%-a egy magánszemély (az ügyvezető) tulajdonában van. Van-e "A" és "C", illetőleg "B" és "C" között kapcsolt vállalkozási viszony az Szt., valamint a Tao-tv. szerint?
10. cikk / 36 Kapcsolt vállalkozás a számvitelben
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogyan kell értelmezni a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit: "A" és "B" vállalkozás tulajdonosa ugyanaz a két magánszemély, 50-50% részarányban (és ugyanekkora szavazati aránnyal). "A" vállalkozás ügyvezetője az egyik magánszemély, "B" ügyvezetőjeként a két tulajdonos van kijelölve, önálló képviseleti jogosultsággal. Kapcsolt vállalkozásnak kell-e tekinteni a két vállalkozást? Hogyan kell a "közös vezetésű vállalkozás" kifejezést érteni az egyébként teljesen független vállalkozások közötti kapcsolat megítélésében?
