Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél

Kérdés:

Egyszemélyes kft.-ként működöm. 2016. évi az alapító okirat, és nem tér ki a pótbefizetés lehetőségére. (Anno az ügyvéd nem vette bele, mondván, hogy a pótbefizetés a társaság tagjai közötti jogviszonyt szabályozó rendelkezés, így egyszemélyes társaságnál értelmezhetetlen, emiatt nem is lehet előírni pótbefizetést. Ezért nem tartalmaz ilyen utalást a jogszabály által rendszeresített szerződésminta.) Valóban nem fizethetek be a kft.-be pótbefizetést, lekötött tartalékba könyvelendőt?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. indokolása szerint a pótbefizetésre vonatkozó szabályokat a törvény alapvetően a törvényalkotás időszakában hatályos szabályozással azonosan határozta meg.A Ptk. 3:183. §-a alapján a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...amelyet korrigálunk. (Annyiban igaz a hivatkozott válasz, hogy a kötelezettségként kimutatott tagi kölcsönt közvetlenül nem lehet a lekötött tartalékba átvezetni!) A válasz helyesen a következő:A pótbefizetés azonban minden esetben eszközátadást (pénzbefizetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdéshez kapcsolódóan pontosítás: egyszemélyes kft. esetében alapító okirat van a társasági szerződés helyett, és ennek megfelelően nem taggyűlési határozatot hoz az alapító, hanem alapítói határozatot.Az egyszemélyes társaságra vonatkozó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni. Ez nem lehetőség, hanem kötelezettség. A pótbefizetés összegét a kft.-nél a lekötött tartalékba kellett helyezni, és így a saját tőke része. Ha nem volt veszteség és nem negatív az eredménytartalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.