31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Állampapír értéke
Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 31 Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer
Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
3. cikk / 31 Követelések értékvesztésének visszaírása
Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
4. cikk / 31 Projektelszámolás, ha két alvállalkozó közül az egyik nem teljesített
Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A megrendelői költségvetés és szerződés értelmében az elkészült szerkezetre társaságunk 5 millió forintot, a belsőépítészeti munkákra szintén 5 millió forintot kap. Társaságunk a kivitelezési munkákat két vállalkozónak adta ki, a szerkezetépítési munkákat 6 millió Ft értékben, a belsőépítészeti munkákat 3 millió Ft értékben. Így az építőipari projekt mint elszámolási egység teljes bekerülési értéke 9 millió Ft. Tárgyévben december 20-i teljesítési dátummal elkészült az épület szerkezete, amelyre ezzel a teljesítési dátummal a társaságunk kiállította a megrendelő felé az 5 millió Ft értékű részszámlát, valamint megkapta a szerkezetépítő alvállalkozó 6 millió Ft értékű végszámláját. Az időjárási körülmények miatt a belsőépítészeti munkákat a tárgyévet követő év január 12-én tudták megkezdeni. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10-e a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolni?
5. cikk / 31 Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása
Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
6. cikk / 31 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
7. cikk / 31 Értékesítés előtt használt gépjárművek
Kérdés: Egy gépjárműveket forgalmazó társaság a készletei között nyilvántartott személygépkocsik közül 3-5 hónapra saját használatra is tart autót. Ezeket a saját dolgozók használják, a társaság a cégautóadót is megfizeti. 3-5 hónap után pedig kiskereskedők részére értékesítik. Ezeket az autókat a vásárláskor már a tárgyi eszközök között kell kimutatni és értékcsökkenést elszámolni, vagy maradhat a készletek között? A társaság fő tevékenysége személygépkocsi-kereskedelem.
8. cikk / 31 Jogdíj vagy felhasználási díj
Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
9. cikk / 31 Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
10. cikk / 31 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
