Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...nem bíráltak el, amelynek név szerinti összegét a jóváhagyásra jogosult testület – a mérlegfordulónapot követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt – állapítja meg, amelyet azonban a munkavállalókkal szembeni kötelezettségként csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálat évére elszámolni (T 8632 – K 463-11), ha annak összege véglegesnek tekinthető, ha azt nem vitatják, és a határozat a mérlegkészítés időpontja előtt jogerőre emelkedett. Ez esetben nem indokolt céltartalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Függő kamat, ha behajthatatlan

Kérdés: A pénzügyi intézményeknél a behajthatatlan saját követelések összegét egyéb ráfordításként kell elszámolni a követelés csökkentésével egy­idejűleg. Helyesen jár-e el a pénzügyi intézmény abban az esetben, ha a függővé tett kamatokat elő­írja a nullás számlaosztályból való kivezetéssel egyidejűleg kapott kamatként, majd a kamat összegét is a tőkével együtt egyéb ráfordításként számolja el? Vagy elegendő a függő kamatokat a nullás számlaosztályból kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...számlákszámlaosztályban kell elszámolni és kimutatni.Hasonlóképpen kell eljárni év végén is az üzleti évre időarányosanjáró, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, be nem folyt kamatok, kamatjellegűjutalékok esetében is, sőt – a hivatkozott feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása, akkor az egyéb bevételek elszámolásávalkapcsolatos általános követelmény (az, hogy a pénzügyi rendezése legkésőbb amérlegkészítés időpontjáig megtörtént) nem teljesülhet. A módosító előírás azáltalános követelményt kiegészítette azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük (felmerülésük) időpontja még bizonytalan. A változás abban van, hogy nem a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján kell a céltartalékképzésről dönteni (az egyéb feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor, ha az adós a bírósági határozattal megítélt követelést pénzügyileg rendezte, legkésőbb a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. [Ez utóbbi esetben azonban az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyéb követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Késedelmi kamat adófizetési halasztás esetén

Kérdés: A vállalkozás év közben – pénzügyi nehézségei miatt – az APEH-hel adófizetési halasztásban egyezett meg, amelyre nem pótlékmentes határozatot kapott. Kell-e az adóhátralék miatt késedelmi kamatot felszámítania a december 31-ig terjedő időszakra saját számítása alapján? A késedelmi kamat kivetése 2003 augusztusában várható, amelynek a teljes vagy részbeni elengedését fogja kérni a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó késedelmi pótléknak a 2002. évre számított összegével a 2002. évi eredményt kell csökkenteni. Mivel az adóhatóság azt a mérlegkészítés időpontjáig nem veti ki, nem határozza meg, annak összegét a vállalkozásnak kell megállapítania. Kérdés csak az lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...munkák fedezetére, tehát a jövőbeni költségekre céltartalék képezhető. A céltartalék összegét – az Szt. szerint – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. Ilyen információt tartalmazhat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...követelést – devizakövetelés esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a káreseménnyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségek, amelyek közül az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.