Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha– a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy– az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...és a lakóhelyközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forintot nem meghaladó értékben ad a magánszemélynek. A 15 forint/kilométer összeget meghaladó költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...haladó rész (a meghaladó rész az egyes meghatározott juttatások közé tartozik);– a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...h) pontja szerint – 2010. január 1-jétől – adózás előtti eredménymódosítás a követelést elengedőnél merül fel akkor, ha magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása követelésének elengedése miatt számol el ráfordítást. Ez alól két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat), külföldi személy(kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély vállalta át;b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből azadóévben el nem határolt rész, az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Kedvezményesen adózó juttatás vezető tisztségviselőnek

Kérdés: Z. W. saját jogú nyugdíjas magánszemély – megbízási szerződés alapján – egy zrt. vezető tisztségviselője. (Személyesen közreműködik.) Részesülhet-e kedvezményesen adózó természetbeni juttatásokban?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen közreműködő saját jogú nyugdíjas tagmagánszemély részesülhet kedvezményesen adózó természetbeni juttatásban (pl.üdülési csekkben, melegétkezési utalványban), kivételt képez az önkénteskölcsönös biztosítópénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Önállótevékenységből származó jövedelemnek akkor minősülne, ha azt a magánszemély atevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel szerezné. Mivel nemönálló tevékenység a vetélkedő pénzdíja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányulójogviszony alapján kifizetett díjazás tartozik a keresetbe. Ezek között valóbannem szerepel a munkáltató által a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként az önkéntes nyugdíjpénztárba az adómentes mértéket meghaladóanbefizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalásról

Kérdés: 2006. évi adóbevallásomat elég korán, még 2007. 02. 21-én nyújtottam be. A 01.B oldalon rendelkeztem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalandó összegről. 70 500 forint volt a visszakérhető összege. A program a 87. sor d) oszlopában a fizetendő szja összegével csökkentett összeget ajánlotta fel, bár ez a kötelezettség nem vonható össze a pénztárhoz utalandó összeggel (jelen esetben 43 650 forintot). Én ezt nem írtam felül, így tévesen vallottam be az utalandó összeget. Az szja-kötelezettséget csekken a bevallással egy időben befizettem, de átutalásra az önkéntes biztosítóhoz csak a csökkentett összeg került. Ekkor a 0753 nyomtatványon 2007. 04. 03-án önellenőriztem az szja-bevallásom ezen sorát, de személyes érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a nyilatkozat önellenőrzéssel nem módosítható. Hogyan juthatok mégis ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-törvény 44/A. §-ának (1) bekezdéseszerint a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetésselösszefüggésben az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása utánfennmaradó részéről nyilatkozhat. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat), külföldiszemély (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adta. Azállamháztartási támogatás nem tartozik ebbe a körbe, így annak visszavezetettösszegével a társasági adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
2
3