6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás
Kérdés:
Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)-(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?
2. cikk / 6 Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás
Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
3. cikk / 6 Osztalékot terhelő eho 2010-ben
Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
4. cikk / 6 Transzferár-nyilvántartás
Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?
5. cikk / 6 Osztalékadó-kedvezmény
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
6. cikk / 6 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
