20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Jóváhagyott osztalék módosítása
Kérdés:
Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?
2. cikk / 20 Készpénzfizetési korlátozás, pénzmosás
Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
3. cikk / 20 Társasháznak fizetett bérleti díj adója
Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
4. cikk / 20 Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
5. cikk / 20 Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele
Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
6. cikk / 20 Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
7. cikk / 20 Kérdések az AirBnB kapcsán
Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
8. cikk / 20 Hiteltartozás utáni adó és járulék fizetési időpontja
Kérdés: Munkavállalónak elengedett nagyobb összegű hiteltartozás után a munkavállalónak mikor kell megfizetnie az adót és a járulékokat, ha többhavi munkabére sem nyújt fedezetet a levonásra?
9. cikk / 20 Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele
Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
10. cikk / 20 Egyet fizet, kettőt kap
Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
