7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
2. cikk / 7 Nem számlázott idegenforgalmi adó
Kérdés: A szálláshely-szolgáltatást végző kft. az idegenforgalmi adót a vendégektől nem szedi be, a számlát csak az igénybe vett szolgáltatásról állítja ki. Ez esetben a kft. a vendégek nyilvántartásáról szóló kimutatás alapján megállapított, az önkormányzat felé bevallott és megfizetett idegenforgalmi adót egyéb ráfordításként elszámolhatja? Az így elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot? Szabályos a társaság eljárása? Fel kell-e tüntetni az árjegyzéken, hogy a szobaár az idegenforgalmi adót is tartalmazza?
3. cikk / 7 Idegenforgalmi adó könyvelése
Kérdés: Hogyan kell az idegenforgalmi adót könyvelni?
4. cikk / 7 Magáncélú telefonhasználat – helyi adó
Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
5. cikk / 7 Üzemanyagköltség norma alapján
Kérdés: Egyéni vállalkozó üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján számolja el az üzemanyagköltséget. Az iparűzési adó ellenőrzése során a helyi önkormányzat ezt nem ismeri el! Az így elszámolt üzemanyag csökkenti-e az adó alapját?
6. cikk / 7 Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban
Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
7. cikk / 7 Bérbe adott üzlethelyiség értékesítése (áfa)
Kérdés: Egyik partnerünk üzlethelyiséget ad bérbe "áfás" magánszemélynek. A bérbeadási tevékenységéből származó bevételét az Szja-tv. 74. §-a alapján adózza le. Mivel e tevékenységéből származó bevétele meghaladja az alanyi adómentesség határát, bevételeiről áfás számlát állít ki. Ha a bérbe adott üzlethelyiséget ügyfelünk eladja bérlőjének, kiállíthat-e az üzlethelyiség értékesítéséről (a telek kivételével) áfás számlát, és bérlője elszámolhatja-e az áfát előzetesen felszámított áfaként? Az üzlethelyiség telekkönyvileg is üzlethelyiségnek van minősítve.