Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélküli átadás miatt lehet, hogy növelni kellene a társaságiadó-alapjához az adózás előtti eredményt. Ha a bérbeadó magánszemély, akkor a térítés nélküli átadással bevételhez jutott, amelyet személyi jövedelemadó terhel, amely adót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Ingyenes használatba adás

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes használat ellenértéke megegyezik a használatba adás piaci értékével.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a magánszemély nem pénzben megszerzett bevételének minősül a dolog, szolgáltatás (jelen esetben az ingatlan használata)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ingatlannal kapcsolatosan a kft.-nél felmerülő költségeket (értékcsökkenési leírás, karbantartás, közüzemi díjak) a magánszemély helyett fizetett összegnek, a magánszemély részére térítés nélkül juttatott szolgáltatásnak kell tekinteni, ami az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2005. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleményen biztosítja az állagmegóvást, elvégzi a szükséges belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2008 januárjában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. Az 58/2002. számviteli kérdésre adott válasznak megfelelően a könyv szerinti érték kivezetését elszámolhatjuk-e terven felüli értékcsökkenésként?
Részlet a válaszából: […] ...– a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó bérbeadó eseténnem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,– magánszemély bérbeadó esetén pedig a magánszemélynekjuttatott bevételnek lehet minősíteni, amelynek adó- és járulékterhei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Szellemi munka apportálása

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbelihozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshozfűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Ebből az következik, hogyapportálni lehet a vagyoni értékkel rendelkező szellemi terméket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodásban előre rögzítik, hogy a kft. milyen munkákat kíván elvégezni, azok várhatóan mennyibe kerülnek, azok elvégzéséhez a magánszemély tulajdonos hozzájárul; várhatóan a kft. milyen időtartam alatt (meddig) tudja, kívánja használni az ingatlant; mi lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.