9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között
Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
2. cikk / 9 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
3. cikk / 9 Termőföld-bérbeadás
Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
4. cikk / 9 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
5. cikk / 9 Magánszemély ingatlan-bérbeadásának adózása
Kérdés: Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?
6. cikk / 9 Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)
Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
7. cikk / 9 Ingatlan bérbeadása térítés nélkül
Kérdés: Kft. tulajdonosa magánszemély, aki ingyen bérbe adja kft.-jének saját ingatlanát (telekkönyvileg lakóház+műhely) iroda és műhely céljára. A magánszemélynek (tulajdonosnak) van-e szja-fizetési kötelezettsége annak ellenére, hogy nem kér bérleti díjat? Van-e annak jelentősége a kft. részére, ha a magánszemély átminősíti ingatlanát lakóingatlanról irodára, műhelyre?
8. cikk / 9 Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban
Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
9. cikk / 9 Ingatlanrész bérbeadása
Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)
