11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
2. cikk / 11 Közös költség számlázása a bérlőnek
Kérdés: Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?
3. cikk / 11 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
4. cikk / 11 Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
5. cikk / 11 Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése
Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszonélvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?
6. cikk / 11 Társasház tetőterének hasznosítása
Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
7. cikk / 11 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
8. cikk / 11 Társasház számlázási kötelezettsége
Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?
9. cikk / 11 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
10. cikk / 11 Társasház tetőterének értékesítése, kiegyenlítés felújítással
Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?
