Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbevevőnél:a) A lízingbeadónak piaci értéken számláznia kell a lízingtárgyat (a személygépkocsit) áfa nélkül, akkor is, ha maradványértéket is kikötöttek. A lízingbevevő a számlázott értéket beszerzésként (beruházásként) számolja el. T 161 – K 448. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tekinti: T 466 – K 384,– a fizetendő kamatot pedig a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni: T 8731 – K 384.Az előbbiektől a maradványérték könyvelése annyiban tér el, hogy az előzetesen felszámított áfa le nem vonhatóvá válik, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adónak számláznia kell az áfa felszámítása nélkül a személygépjármű piaci értékén (eladási árán), függetlenül attól, hogy maradványértéket kikötöttek-e vagy sem. A számlázás elsősorban a lízingbe adót terhelő kötelezettség azért, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Lízingbe vett eszköz megvásárlása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni (tehát legalább kettőn), és a két (három) számlán kimutatott értékek különbözete lesz a még le nem írt, tervezett maradványérték.Nyílt végű pénzügyi lízing esetén is könyvelni kell a gazdasági eseményeket. Tételezzük fel, hogy a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje

Kérdés:

A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról – az áfa felszámítása nélkül – "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?

Részlet a válaszából: […] ...és T 142 – K 161.)Az első nagyobb összegű tőketörlesztő részletet és a 24 hónap egyenlő tőketörlesztő részleteit, de a megfizetett maradványértéket is – áfa nélkül – a 448. számlával szemben kell könyvelni a pénzügyi rendezéskor: T 448 – K 384. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszából: […] ...megkötöttszerződés mitől tartós bérleti szerződés, különösen a kérdésben leírtakmellett? Nem feltétlenül tekinthető jogszerűnek a maradványértékárfolyam-különbözetének a megtéríttetése, legfeljebb akkor, ha a szerződés nemtartós bérleti szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...leírás felülvizsgálatát,az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás, a várhatóhasznos élettartam, a maradványérték újbóli megállapítását és erről akiegészítő mellékletben információkat szolgáltatni, az eredményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...lízingszerződés szerint a lízingbevevő a lízing időtartamának végén megszerezheti a lízingelt személygépkocsi tulajdonjogát, esetleg a maradványérték megfizetésével, akkor ez a lízingbeadás az Áfa-tv. szerint nem minősül termékértékesítésnek (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után

Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
Részlet a válaszából: […] ...lízingbevevő a rendeltetésszerű használatbavételkor a rá vonatkozó szabályok szerint köteles megállapítani a hasznos élettartamot, a maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és el is kell számolnia azt – ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeltetésszerű használatbavételkor a rá vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a hasznos élettartamot, az esetleges maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és el kell számolnia is azt – ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
2