Kis- és középvállalkozások adóalap-csökkentése

Kérdés: Mikrovállalkozásnak a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján érvényesíthető adókedvezményhez szükséges-e az ingatlanon végrehajtott értéknövelő felújítást, átalakítást az adóévben aktiválni, vagy az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az adóévben felmerült költséget a beruházásra könyvelték, de a használatbavétel áthúzódik a következő évre? Ugyanehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kapott a vállalkozás. Ennek összege módosítja-e az érvényesíthető adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény, nem az adóévben aktivált összeggel. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Kis- vagy középvállalkozás

Kérdés: A Kkv-tv. szerinti minősítéssel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, egy konkrét esetben. A vállalkozás foglalkoztatottjainak létszáma 2010-ben 49 fő, 2011-ben 53 fő, 2012-ben 55 fő. A pénzügyi mutatók közül az egyik sem éri el a megadott értéket, de véleményem szerint, ha a létszám két egymást követő beszámolási időszakban meghaladja az 50 főt, akkor már középvállalkozásnak minősül. Ebben a konkrét esetben a vállalkozás 2013. január 1. napján kisvállalkozásnak minősül-e (beszámolókészítés időpontja: 2013. 03. 31.), innovációs járulék alanya csak 2014. évtől lesz-e, valamint hogy 2013. december 31. napján már középvállalkozásként kell-e kezelnem?
Részlet a válaszából: […] ...(Ktia-tv.) 3. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis – többek között – nem tartozik a Ktia-tv. hatálya alá a Kkv-tv. szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. Azt is előírja a Ktia-tv. 3. §-ának (4) bekezdése, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Kkv.-besorolás-változás

Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül (erre a Tao-tv. minden kedvezménynél utal), akkor a támogatási mérték maximumát érintheti a besorolásváltozás. A Tao-tv. – a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye kivételével, amikor is az adóév első napján fennálló állapot a mérvadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...között – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A megfogalmazásból következően 2012. január 1-jével oly módon kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeg igénybe vehető adókedvezményként. Emellett – haaz adóév utolsó napján kisvállalkozásnak (ideértve a mikrovállalkozást is) vagyközépvállalkozásnak minősül az adózó – a bérköltség további 15%-ának egynegyedetartható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem kaphat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Mikrovállalkozásnak minősülő bt. személygépkocsi-vásárlása

Kérdés: Egy betéti társaság egészségügyi alapellátás keretében házi gyermekorvosi tevékenységet folytat. A társaság személygépkocsit vásárol 2006. évben, amelyet kizárólag az egészségügyi tevékenységéhez használ. (A gépkocsi nélkül az alapellátási feladat nem lenne megoldható, hiszen a betegeket sok esetben a lakásukon lehet ellátni.) A bt. mikrovállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a társaság figyelembe veheti-e a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt a személygépkocsi beruházási értéke után? (A bt. cégautóadót nem fizet a személygépkocsi után, mivel az autót az egészségügyi alapellátáshoz használja kizárólagos jelleggel.)
Részlet a válaszából: […] Igen, mivel teljesül, hogy a személygépkocsit atevékenységhez rendszeresen használja a társaság, továbbá nélküle a feladathatékonyan nem látható el, és természetesen feltéve, hogy a Tao-tv.-ben előírtegyéb feltételek (pl. új tárgyi eszközről van szó, a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Az említett adóalap-kedvezmény 2004-től csekély öszszegűtámogatásnak minősül a Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése szerint. Ennekmegfelelően alkalmazásakor a Tao-tv. 2004-ben hatályos szabálya, illetve 2004.május 1-jétől a csekély összegű támogatásról szóló 69/201/EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Ültetvény elidegenítése

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaság az állami támogatással megvalósuló, még termőre nem fordult gyümölcsfaültetvényét arra jogosult magánvállalkozónak kívánja értékesíteni. (Az ültetvény 3 éves.) A társaság a mikrovállalkozásokra vonatkozó társaságiadóalap-csökkentés lehetőségével élt a beruházás alapján. A bérelt termőföld nem része az adásvételnek. Kérdések: Hogyan történjen a számla kiállítása (mit tartalmazzon)? Mi történik a kötelezettségek között szereplő állami támogatás összegével? Milyen egyéb adózási kérdésre kell még figyelni a beruházás értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvény értékesítése általánosforgalmiadó-köteles, azadó mértéke 15 százalék (Áfa-tv. 1. számú melléklete). Ennek megfelelően azértékesítésről az Áfa-tv. 13. §-ának 16. pontja szerinti tartalmú számlát kellkiállítani. Abban az esetben, ha a társaság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Mikro- és kisvállalkozás kedvezménye, adóelőleg

Kérdés: Igénybe vehet-e a mikro- és kisvállalkozás a beruházás után kedvezményt, ha a beruházást 2000-ben kezdte, és 2001-ben helyezi üzembe?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontjában megfogalmazottak alapján az adóévi adóalap az adóévben elszámolt (és az egyéb feltételeknek megfelelő) beruházás értékével csökkenthető. A kedvezmény első ízben a 2001. évi adókötelezettség megállapításakor vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.