Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...T 3514 – K 934Vállalkozási tevékenységet végző társaság esetén:A vállalkozási szférában általános gyakorlat az, hogy a munkavállalónak nyújtott kölcsönök általában rövid lejáratúak, és jellemzően kamatmentesek, a társaság vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...illetve kapott ellenérték stb.);– a valós értéken történő értékelés esetén különböző adatok bemutatása;– a foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma állománycsoportonként megbontva.A hatályos előírások szerint a kapcsolt felekkel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...követhetősége, átláthatósága érdekében néhány főkönyvi számla számát és elnevezését mutatjuk be:3613. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal (felesleges a külföldi kiküldetés napidíjának elszámolására külön kötelezettség számlát nyitni)3821...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapjánadómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónakhitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapjánnyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
Részlet a válaszából: […] ...31-én hatályos előírása szerint a munkaadónak a létszámmegállapításakor figyelmen kívül kell hagyni – többek között – azokat amunkavállalókat, akiknek a foglalkoztatása az Mt. 193/C. §-ának a) pontjábanmeghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...adóhatóságnak.Mindez az adómentességre vonatkozó szabályok keretein belüla cafeteria-rendszer részeként is működhet, amennyiben a munkavállaló ilyenfelhasználási célról nyilatkozik.Az adómentesség kizárólag pénzbeli támogatásra vonatkozik.Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

A munkaerő-kölcsönzés áfája

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 106. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelése ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...való térítés nincs-e a tényleges forgalmi érték alatt lényegesen, a bírói gyakorlatot figyelembe véve kb. 40-50 százalékkal. [Mivel a munkavállaló és a munkáltató között személyi összefonódás van, mindenképpen vizsgálni kell az Áfa-tv. 22. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.