Iskolarendszeren kívüli képzés

Kérdés: Az adott társaság – a részben speciális feladatai ellátása érdekében – munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).
Részlet a válaszából: […] ...költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...forintot meghaladó része) alapján – mint önálló tevékenysége bevételének része – a magánszemélynek személyi jövedelemadót, a munkavállalónak bérjárulékokat, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A belföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Munkaruházati termékek elszámolása

Kérdés: Mi tartozik a munkaruházati termékek körébe? Ezen termékeket az eszközök közé kell besorolni, vagy költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandók el? Ha az eszközök közé tartozik, akkor milyen eszköz? Ha a munkavállaló kilép, és a kihordási idő még nem telt el, mi történik a munkaruházati termékkel?
Részlet a válaszából: […] ...a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai. Általános meghatározással az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Védőital elszámolása

Kérdés: A törvény által kötelezően biztosítandó védőitalt – amelynek az áfája nem vonható le – az anyag vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nézzük meg a jogszabályi hátteret. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. §-ának c) pontja alapján a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben (kollektív szerződésben) rögzítették azt, hogy a még le nem járt kihordási idejű munkaruha értékét – ha a munkavállaló leszámol – meg kell téríteni (ugyanúgy a bérlet esetében is, de nem mindegy, hogy milyen bérletről van szó!), továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit is át kívánja hárítani amegbízóra, amely költségek a szolgáltatónál fel sem merülhetnek. Ilyenekpéldául a megbízó munkavállalói részére közvetlenül nyújtott szolgáltatások,természetbeni juttatások, továbbá a megbízó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve ha a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruházati termék akkor adómentes, ha megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában előírtaknak. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által adott munkaruházati termék. Ilyen a jogszabállyal rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, továbbá a munkavállaló egészségének védelmét, a ruházat nagymértékű szennyeződését, gyors elhasználódását megakadályozó öltözet stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.