Magánszemély elengedett kölcsöne

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben is szerepel, az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – például, ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként -, amely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Ingatlanvásárlási támogatás

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: feltételezzük, hogy a munkáltatói kölcsön kamatát az Szja-tv. 72. §-ában foglaltak figyelembevételével, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegében állapították meg.A kérdésben ingatlanvásárlási támogatásra utalnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni.A munkaviszonyban lévő tag által nyújtott kölcsön kamata – munkaviszonyból származó – egyéb jövedelem, amely összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelőadókötelezettséget teljesíteni. Ez azt jelenti, ha a kölcsönt nyújtó tagmunkaviszonyban van, a kapott kamatot összevont jövedelemként terheli az szjaés a társadalombiztosítási, ill. munkaadói járulék, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes nyugdíjpénztárba az adómentes mértéket meghaladóanbefizetett összeg, de az nyilvánvaló, hogy munkaviszonyból származó jövedelem akereset.Az Szja-tv. 3. §-ának 22. pontja viszont munkaviszonybólszármazó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.Az Flt-tv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás után 3 százalék munkaadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza a biztosítási kötelezettséget. A 7. cikkely szerint: "Ha az egyik szerződő államban dolgozó munkavállalót munkaadója ezen munkaviszony keretében a másik szerződő államba küldi ki, hogy ott ezen munkaadó részére munkát végezzen, úgy erre a foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Szolgálati lakás bérleti díja

Kérdés: Szolgálati lakás bérlőjétől a közüzemi költségen felül szükséges-e bérleti díjat kérni? Ha igen, mi a bérleti díj minimális összege? Bérleti díj hiányában milyen közterhek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtónak) 44 százalék személyi jövedelemadót és – ha a bérbe vevő (a haszonkölcsönbe vevő) biztosított [például a kifizetővel munkaviszonyban vagy személyesen közreműködő (nem nyugdíjas) tagsági viszonyban lévő magánszemély; Tbj-tv. 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...költségként ismeri el a törvény (vagyis nem növeli az adózás előtti eredményt) a segélyt, de csak akkor, ha azt az adózó a vele munkaviszonyban állónak, korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasnak [Tbj. 4. § f) pont)], az említettek özvegyének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.