22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés:
A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
2. cikk / 22 Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén
Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
3. cikk / 22 Mezőgazdasági őstermelő szochoadó-kötelezettsége
Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
4. cikk / 22 Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége
Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
5. cikk / 22 Térítés nélkül átvett eszköz áfája és értékesítése
Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyonmegosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?
6. cikk / 22 Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás
Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?
7. cikk / 22 Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
8. cikk / 22 Többes jogviszony, adómentes munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni, hogy hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában leírt szabályt, különös tekintettel ezen cikkely utolsó mondatára? Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, közülük melyik minősül munkáltatónak? Megítélésem szerint, ha egy munkavállalónak több munkáltatóval van munkaviszonya, és a kapott jövedelem minden jogviszonyban eléri a minimálbér összegét, nem kell vizsgálni a fenti sorrendet, mivel a főszabály lép életbe, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni mindegyik jogviszonyt. Többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban egyenként eléri a munkavállaló jövedelme a minimálbér összegét, figyelembe kell-e venni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rangsort, és meg kell határozni azt az egy munkáltatót, aki jogosult a köztehermentes pénztári befizetésre, vagy minden foglalkoztató munkáltatónak minősül, és élhet az adómentes juttatás lehetőségével? Amennyiben az előbbiekben leírt feltétel igaz, és többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban meghaladja a jövedelme a mindenkori minimálbért, és minden munkáltató élhet a köztehermentes pénztári befizetés lehetőségével, hogyan kell figyelembe venni az adómentes határt? Tehát munkáltatónként?
9. cikk / 22 Gépkocsihasználat, kiküldetés
Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
10. cikk / 22 Saját gépkocsi használata
Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?