Nyugdíjas kültag osztaléka utáni szocho

Kérdés:

Egy betéti társaság kültagja, aki nyugdíjas, mellette ebben a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik. A 2023. évben kifizetett osztalék után kifizetésekor kell-e szochót fizetnie?

Részlet a válaszából: […] ...szerint az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmek után (jelen esetben az osztalék esetében) a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1/A. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...határ).A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjátképező jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terhelia százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg akifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
Részlet a válaszából: […] ...alattazt az időszakot kell érteni, amelyre vonatkozóan az adó alapját amagánszemélynek meg kell állapítania. Ez alatt az időszak alatt a naptári évetkell érteni.Az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntetőmagánszemély esetében ez azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
Részlet a válaszából: […] ...alatt azt az időszakot kell érteni, amelyrevonatkozóan az adó alapját a magánszemélynek meg kell állapítania. Ez alatt azidőszak alatt a naptári évet kell érteni. Az egyéni vállalkozói tevékenységétév közben megszüntető magánszemély esetében ez azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...a 4 százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetés). A magánszemélyt a százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a naptári év folyamán mindaddigterheli, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosításijárulékot vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényes minimálbér azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebba járulékfizetési felső határ napi összegének (14 500 forint) a naptári évreszámított összege (5 millió 307 ezer forint) után kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Bejelentkezés az evába

Kérdés: Rokkantnyugdíjas, ingatlanközvetítői tevékenységet egyéni vállalkozóként végző személy bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...mely magánszemélyek választhatják az evát. Az egyéni vállalkozó esetében ilyen feltétel például, hogy az adóévet megelőző teljes naptári évben és az azt megelőző adóévben egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte tevékenységét. A gyakorlatban ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáért kap, csak az először említett államban (azaz Németországban) adóztatható, haa) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, ésb) a térítést olyan személy fizeti vagy olyan személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.