Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Részlet a válaszából: […] ...a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés:

A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Részlet a válaszából: […] ...a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] A számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166–169. §-ai tartalmazzák. A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségeket, vagy csak minimális – a követelés összegét nem fedező – haszonnal jár. A követelésbehajtó írásbeli nyilatkozata alapján döntsön az ügyvezetés (nem elegendő a szóbeli egyeztetés) a követelés leírásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...az elő­leg átvételekor nem kell az előlegről számlát kibocsátani, és nem kell az előleg összegét a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni. A teljes – elő­leget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott értékesítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...számot tartó gazdálkodónak (meghatározva, mely vállalkozás minősül ilyen gazdálkodónak), kiegészülnek a vállalatirányítási nyilatkozatra, a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó előírások, néhány esetben módosulnak az IFRS-beszámolóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Külföldi magánszemély megbízási díja

Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
Részlet a válaszából: […] ...írásban igazolja, és nyilatkozzon arról, hogy az Szja-tv., az Szt. szerint szükséges bizonylatolás miért maradt el. Ezen igazolás és nyilatkozat birtokában írásban kérjenek segítséget a területileg illetékes állami adóhatóságtól, hogy az ismeretlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kell növelni, ha nem teljesülnek a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontjában előírtak (a juttatásban részesülő rádió nyilatkozatával igazolja, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában érvényes választott devizaárfolyamon kell forintban az ellenértéket megállapítani és rögzíteni. Az összesítő nyilatkozatba (az áfabevallásba) az adóalapot a fordított adózás szabályai szerint kell megállapítani (Áfa-tv. 60. §-a)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Számlák e-mailben

Kérdés: Több külföldi, illetve belföldi cégtől e-mail­ben kapjuk meg a számlát (nem elektronikus számlát). Nem lehet megkülönböztetni attól a számlától, amelyet a vásárláskor átad a szállító. A könyvelőprogramunkat készítő cég küldött e-mailt, amelyben új számlázóprogramjukat ajánlja, amelynek a leírásában ez szerepel: a számla nyomtatása történhet helyben távnyomtatással a vevő oldalán. Ettől a cégtől e-mailben kapott, az éves programkövetési díj számlájához mellékelt levél szerint: a mellékelt linkre kattintva tudja kinyomtatni a számlát (rákattintottam és kinyomtattam). A számlákat lehet így küldeni? És az befogadható?
Részlet a válaszából: […] ...használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője és jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.Lényeges, hogy az így előállított és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
1
2
3