Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokkal. Az ott leírtakat azzal egészítjük ki, hogy továbbra is béren kívüli juttatás:– a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának az üdülőben nyújtott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás minősül (változatlan összeggel) béren kívüli juttatásnak, továbbá változás nélkül– a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...(Ezen szabály az emléktárgyként átadásra kerülő tárgyak beszerzési értéke elszámolására is vonatkozik).Az alapítvány a diákok és nyugdíjasok részvételi díját csak az egyesület tételes számlája ellenében utalhatja át. A tételes számla szerinti költségeket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Nyugdíjasklub támogatása

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasklub által történő juttatás adómentes lehet abbanaz esetben, ha a klub mint társadalmi szervezet (egyesület) közhasznúminősítést szerzett, és a belépőjegy juttatása a társadalmi szervezet létesítőokiratában rögzített közhasznú céljával összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. § f) pont] magánszemély, vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...500 forint (akkor is, ha reprezentációnak minősül).Társadalombiztosítási járulékA társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ának k) pontja fogalmazza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.